Ha meghalljuk azt a szót, hogy ezüst, akkor szinte mindenkinek az ékszerek jutnak eszébe, az arany "kistestvére", mely nem sárgásan, hanem fehéren vagy szürkésen csillogó, finom ékszer alapanyag.

Pedig az ezüstöt jóval több mindenre használják, mint ékszergyártás. Ennek ellenére valóban az ékszerek, esetleg étkészletek jutnak a legtöbb ember eszébe elsőként.

De mi is az ezüst, és mi az eredete, hogyan kerül a nyakunkba, ujjunkra, milyen lépések vezetnek odáig? Nos, az ezüst egy kémiai elem, a periódusos rendszerben Ag vegyjellel jelölik, ami a latin argentum rövidítése.

Az ezüst egy nemesfém, amely fehéren csillog, könnyen lehet nyújtani, megmunkálni, ennek okán huzal és lemez készítéséhez is kiváló alapanyag. Tiszta levegőben és tiszta vízben szép, fehér csillogású, amit meg is tart, azonban a levegő kén-hidrogén tartalmának hatására megfeketedik. Ennek oka, hogy a felületen ezüst-szulfid keletkezik.

Talán nem sokan tudják, de az ezüst rendkívül jól vezeti az elektromos áramot, jobban, mint a tökéletes vezető, a réz. Azonban a magas ára miatt nemigen használatos az elektrotechnika területén.

Mivel az ezüst fényvisszaverő-képessége rendkívül jó, így már az ókorban is használták tükrök készítésére. Mint már említettük rendkívül jól megmunkálható fémről van szó, azonban ugyanaz a hátránya is, mint az előnye: a puhaságának okán könnyen kopik. Éppen ezért valami szilárdabb fémmel ötvözik, legtöbb esetben rézzel. S bár a réz sárga színű, az ezüst kb. 50 %-os ezüsttartalomig képes megtartani az ezüstre jellemtő fehér színét.

Az ezüst finomságát ezrelékben határozzák meg, azaz a 800-as ezüst ezüsttartalma 800 ezrelék, vagyis 80%.

Az ezüstre már az ókorban felfigyeltek, annak fehéresen csillogó szépsége hívta fel magára a figyelmet. Már akkoriban is ékszerkészítésre, pénzverésre alkalmazták elsősorban, és ahogy már szó esett róla tükörkészítésre is.

Abban az időben ugyanolyan értékesnek tartották, mint az aranyat, később lett az értéke kb. fele annyi, mint a sárga nemesfém társáé. Érdekesség, hogy a középkorban 1 kg arany körülbelül 13 kiló ezüstnek felelt meg, 1895-ben 28 kiló ezüstöt adtak egy kiló aranyért, 1939-ben már 77 kilót, napjainkban, – egész pontosan 2008-ban – pedig 65 kilónyi ezüstöt adtak egyetlen kiló aranyért.

Az ókorban Perzsia és Spanyolország volt az első számú ezüst lelőhely, a középkorban pedig Szászországban, Csehországban és Tirol területén bányászták a legtöbb fehér színű nemesfémet. Miután Amerikát felfedezték, a legtöbb ezüstöt ott termelték ki.

Leggyakrabban ékszerek, étkészletek készítésére használják az ezüstöt, de csekély mértékben az elektronikában is használatos, régebben a fényképészek is gyakran alkalmazták,de készülnek belőle orvosi műszerek, kémia felszerelések is, használatos még a fogászatban, hangszerkészítésben, és számos más területen.